Bemutatkozás

Üdvözlöm honlapomon!

A kedves látógató megtekintheti életrajzomat,  eddig megrendezésre került kiállításaimat és a munkáimból mutatok  képes összefoglalót a galériában.

E-mailen, telefonon léphet kapcsolatba velem.

Kellemes böngészést kíván
Bánvölgyi László

Kiállítás a Wagner-udvarban 

Marton Árpád

A súlytalanság súlya 
Bánvölgyi László szobrai közt

Örök szépségű lelkek a kőben.
Örökre ifjak elomló időben.
De nézz csak, nézz most szemükbe mélyen!
Kő-íveiknek rejtekében
nincs fájdalom, sem szenvedés,
ám nékik mégis büntetés
e múlhatatlan béke -
hisz sohasem lesz vége...
Próbatételük, ím, örök:
csillagövek, kultúrkörök
mezsgyéin időtlenül járja
útját az ember mitológiája.
Mennyország s poklok bugyrait
bolyongják ők be újra itt
kozmikus elliptikájuk járva.
Védtelenségük világdráma
a bronz és márvány színpadán.
A végtelennek ablakán
tekintenek le rezzenetlen,
s e kristályszikra-rettenetben,
szépségük börtönébe zárva
hiába várnak jó halálra,
ön-örök-voltukat túlélve
merednek örökös, vak fénybe.
Ez itt az ideák világa…
Lélek és anyag dilemmája:
ártatlanságunk bűnlistája
az anyag idealistája,
a szobrász néma művein.
Izzás a kőnek hűsein.
Szívüket nem mardossa kétség.
Mégis. Vétek és fáj a szépség,
melyet helyettünk viselnek, és
testükbe mart az aranymetszés.
Míg te lágyan könnyekbe fojtod
bánataid, s lelkedben hordod
fájdalmaidnak vigaszát,
mely ábrándokba ringat át –
nékik nincsenek álmaik,
létre ítélve állnak itt.
Tökéletességük szemléled,
s ők irigykedve néznek téged:
márványtestükön nincs egy szeplő,
mégis, mégis a te esendő,
oly sok fájdalmat megtapasztalt
ajkadról lesnek el panaszdalt,
s bronzba fagyott lelkük hogy óhajt
elrebbenteni könnyes sóhajt:
bárcsak lehetnének halandó!
De csak a fájdalom maradandó.
Két szféra vágyik itt egymásra –
de nem, egyikük sem lel társra.
Mágikus dichotómia:
szellem és anatómia,
emitt a sors, amott a zártság.
Kövesült, mázsás súlytalanság.
Eszményi, isteni arány
rajtuk. Benned? Örök talány -
cipeli mindünk örök-szép testét.
Súlyos teher a tökéletesség.